holmi
KASSA TÖRTÉNETE


Kassa, - Pozsony után - Szlovákia második legnagyobb városa, a Kojsói-havasok és a Hernád partján fekszik. Kassa városa katolikus érsekségi és evangélikus püspökségi székhely.
A Hernád völgye, vagyis a település ősidők óta lakott hely. Az i. sz. első századokban germán népek kalandoztak errefelé: kvádok, északon a fehér horvátok laktak, később a szarmata, majd az avar birodalom is eddig nyúlott fel dél felől, de a hunok emlékét őrző nyomokat is megtalálták. Az avarokat türk-bolgárok, majd a magyarok követték. A magyar honfoglalás évtizedeiben kabar törzsek is érkeztek erre a tájra. A Bors és Aba nemzetsége telepedett itt le. Nagy Lajos szabadalomlevele 1347-ből
Már 1230-ban említik okiratok, mely szerint a város a király tulajdona.
1312-ben a közelben zajlott a híres rozgonyi csata, ahol Károly Róbert seregei legyőzték az Amadék és Csák Máté csapatait.
Kassa 1347-ben kapott vásártartási jogot, ekkor lett szabad királyi város. Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, melyen a rendek elismerik a leányági örökösödést. A városnak kereskedelmi raktárai és kiváló iparosai voltak. A királyok sok kedvezménnyel látták el.
1440-1462 között a husziták uralták a környéket, ekkor érkeztek a vidékre a lengyel és ruszin pásztor telepesek.
1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is.
1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. Mohács után váltakozva hol az erdélyi fejedelmeké, hol a császáriaké. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thökölyi Imre és a Rákócziak is igyekeztek megtartani a stratégiailag is fontos várost.
1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé.
1554-ben Kassa a felső-magyarországi főkapitányság, s egyben Abaúj vármegye székhelye is. 1567-ben Miksa király Lőcséről Kassára helyeztette a Szepesi Kamarát. A XV. században már pénzverési joga is volt a városnak. Kassa címere 1502-ből
1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el.
1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát és itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal.
1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, melyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza.
1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt.
1703-ban Rákóczinak hódolt, II. Rákóczi Ferenc Kassát tekintette egyik fő székhelyének. 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.
1788-ban itt indul meg Kazinczy Ferencz, Bacsányi János és Baróti Szabó Dávid szerkesztése alatt Magyar Múzeum, az első magyar nyelvű folyóirat, 1790-ben a Kazinczy szerkesztette Orpheus. A főrangu világnak is kedvelt városa lesz e század elején Kassa s egymásután építik fel palotáikat, melyek közől legnevezetesebbek a gr. Dessewffy- és Forgách-féle házak s a tömege által ható gr. Andrássy-féle palota.
A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak. Úgy 1848. december 8-án, mint 1849. január 4-én a város közelében verte meg Schlik tábornok a magyar honvédsereget. A városba 1849. február 15-én vonultak be a honvédek, de június 24-én az oroszok megszállták.
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába.
1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar, 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt.
1918-ban elfoglalták a csehek, 1919 június 6-án a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Vyx -jegyzék értelmében kiürítette.
1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót.
1941. június 26-án, máig tisztázatlan bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország kinyilvánította, hogy hadiállapotban áll Szovjetunióval. 1945 január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett.
1945 április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot, amely megfosztotta a magyarokat állampolgári jogaiktól. Ezt követte a Felvidéken a magyarok elűzése, kényszermunkára való kitelepítése és Magyarországra való áttelepítése.
Ma Szlovákia keleti részének közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.
holmi