holmi
KASSA FŐBB LÁTNIVALÓI


A város magja a hosszan elnyúlt, észak-déli irányú, orsó alakú főutca. Ezt - helyenként még ma is fellelhető - városfalak és bástyák vették körül. Az érdemes műemlékek nagy része itt található. A belváros határát már a XVIII. század második felében betemetett városárkok vonalai s az ezen épült körutak mutatják. Kassa vára - amely a Várdombon volt - eltűnt az időben.
A kassai vár maradványai a Várdombon
A kassai vár maradványai a Várdombon

A Kassán keresztülfolyó Csermely-patak a város északi-déli tengelyét alkotta, és a kelet-déli tengelyvonallal négy részre osztotta. A Csermely-patak a Fő utca felső részén kettéágazott, és egy orsó alakú szigetet hozott létre. Ezen a szigeten épült a Szent Mihály-kápolna, amely valójában temetőkápolna volt, továbbá a Szent Erzsébet Székesegyház, az Orbán-torony és a XV. században - a város mértani középpontjában - a városháza. Ennek a helyére építették 1789-ben a több célt szolgáló városi Vigadót, majd annak lebontása után a színház épületét, valamint a sziget északi csúcsába az Immaculata szoborcsoportot. A 800 méter hosszú Fő utca mai formáját a XIX. században nyerte el. Az egykori épületek, a pompás polgári házak és a nemesi paloták a gótikától az eklektikáig az építőművészet különböző stílusjegyeit viselik magukon.
Kassai dóm, azaz a Szent Erzsébet főszékesegyház
A kassai dóm 1 A kassai dóm 2
A gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. A dóm helyén a XIII. században már állt egy nagyméretű templom, ez A kassai dóm 3 A kassai dóm 4 azonban 1378-ban tűzvész áldozata lett. Néhány év múlva hozzáfogtak az új, még nagyobb templom építéséhez. A háromhajós csarnok-templom hosszú ideig épült, végül is 1520-ban fejezték be. 1556-ban megint tűz pusztította, a templomban csak négy oltár menekült meg. A késóbbi időben még néhányszor javították, végül teljes mértékben - mai alakjára - 1877-1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá, s változtatták belsejét öthajóssá.
Az átépítés utolsó szakaszában az északi hajó alá kriptát építettek. 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezredeskapitány, társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő.


A kassai dóm 5 A kassai dóm 6
Szent Mihály-kápolna
A dómtól délre található, valaha temetőkápolna volt. Szent Mihály-kápolna Az 1330-as évek elejéről származó gótikus alkotás. 1902-ben Schulek Frigyes tervezte újjá. Oldalában 17 régi sírkő van. Belülről a kápolnát részben még mindig régi freskók díszítik. Eredetiek a csillagboltozat gyámkövei, a kőből faragott szentségház és a csúcsíves ülőfülkék is.
Orbán-torony
A dóm északi részén látható négyszögű, háromemeletes épület. Orbán-torony Az 1556. évi tűzvész után építették, hogy itt kongathassák a szőlőművelés védszentjének, Orbánnak 72 mázsás harangját, mert a dóm tornya nem bírta. Az Orbán-harangot a dóm megolvadt harangjaiból öntötték. 1967 Szilveszterén felrobbant a benne elhelyezet transzformátortelep, a torony leégett, a harang megolvadt. A torony azóta újjáépült, bolthajtása alatt sok régi sírkő látható, melyek a dóm restaurálásakor került ide.
Jelenleg az összetört harang a torony előtti alapzaton látható. 1999-ben elkészítették az Orbán-harang pontos másolatát, mely azóta minden délben megkondul.
A toronyban a városhoz kötődő jelesebb történelmi személyiségek viaszfiguráiból rendezett állandó kiállítás tekinthető meg.
Kassai Állami Színház
Kassa első városháza állt 1756-ig a helyén, majd később a Domus Cafféria - vagyis kávéház kerthelyiséggel együtt. Ezekhez Kassai Állami Színház építették 1788-1790-ben a színházépületet, azt a színházat, melyben 1833. február 15-én a magyar nemzeti dráma, Katona József Bánk bán-jának ősbemutatóját tartották. Tény azonban, hogy a színházban eleinte csak német színdarabokat játszottak.
Magyarul először a miskolci társulat szólalt meg a kassai színpadon 1816-ban, Dérynével az élen. Rajta kívül Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán, de Faragó Ödöntől kezdve Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai Nemzeti Színház, melynek mindmáig fennálló impozáns, barokk stílusú épületét Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály neves kassai építész építette 1897 és 1899 között. A második világháború óta a szlovák állami színház működteti itt drámai, opera- és balett-társulatát. A színház felújítása az 1990-es évek elején fejeződött be.
Mária-szobor (Immaculata)
Mária-szobor A színháztól északra látható a barokk stílusú fogadalmi szobor, amely 1722-ben készült a háborúk és a pestisjárvány megszűntével. Egykor katonai vesztőhely állott itt.
A barokk szobrászművészet e jellegzetes kassai alkotását 1723. október 3-án avatták fel. A szobrokat Griming Simon, Kassán polgárjogot nyert képfaragó készítette, míg az építészeti munkák kivitelezője Tornyossy Tamás céhmester volt.
Az emlékmű fő alakját a 14 méter magas obeliszk tetején álló Madonna képezi - feje körül csillagkoszorúval, lába alatt a földgolyóval és a kígyóval. A lépcsőzetes, volutás talapzat szögletein Szent József, Szent Sebestyén és Szent László szobrai láthatók.
Most pedig a Fő utca kiöblösödő szakaszát járjuk körül. A központi tér déli részén megismerkedhetünk a középkori városi erődítménnyel. A föld alatti részbe történő belépés után a Déli- kapu felújított alapzatánál találjuk magunkat.
Déli kapu 1 Déli kapu 2 Déli kapu 3
Majd vessünk röpke pillantást a házak függőfolyosós udvaraira, átjáró utcáira. Induljunk el az utca jobb oldalán:
Gerster Béla szülőháza
Gerster Béla szülőháza "Ebben a házban született Gerster Béla (1850 - 1923), a Korinthoszi-csatorna tervezője és a Panama-csatorna társtervezője" - adja tudtul az emléktábla, melyet Kassa óvárosa 1999-ben állított neves építészének.
Fekete Sas
Fekete Sas Vendégfogadónak épült. Mai alakját 1782-ben kapta. Az épületet a XVIII. század végén gróf Török Lajos, Kazinczy Ferenc apósa vette meg. 1845-ben Petőfi is járt a házban. Versei miatt 1852-ben és 1853-ban itt raboskodott Tompa Mihály, mert az épület akkor már csendőrkaszárnya volt.
A kassai kormányprogram épülete, egykori vármegyeháza
Egykori vármegyeháza Az egykori vármegyeháza 1779-ben Langer bécsi építész tervei szerint épült copf stílusban, s 1780-tól szolgálta a vármegyét. Homlokzatán Abaúj és Torna címere 1558-ból (a két megyét 1782-ben egyesítették először, harmadjára 1881-ben). Ennek az épületnek dísztermében hirdette ki Zdeněk Fierlinger 1945. április 5-én az ún. kassai kormányprogramot. 1992-től a Kelet-szlovákiai Képtár székhelye (egy időben a város egyik legnevezetesebb festőjéről, Jakoby Gyuláról nevezték el, később a képtár visszavette régi nevét).

Régi városháza
A régi városháza 1780-1927 között ez volt Kassa városháza. 1780-ból származó klasszicizáló stílusú, reprezentatív építmény díszes lépcsőházzal.
Lőcsei-ház
Lőcsei-ház Kassa legrégibb ma is álló polgári épülete. A XIV. században épült, Szathmáry György háza volt. 1542-ben Thurzó Elek Lőcse városára hagyta, mely kereskedőit szállásolta el benne, innen a neve. 1570-ben Kassa megvette, vendégfogadóvá alakította át.
Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin fejedelmi mennyegzőjének (1626. március 1.) egyik korabeli tanúja. A kassai lakodalom egy hétig tartott. A ház hajdani hátsó részében lakott 1550-1555 között Tinódi Lantos Sebestyén. Ez a rész ma már nem áll.
Egykori jezsuita templom
Egykori jezsuita templom Ma a premontrei rendé. A kéttornyú barokk stílusú templomot I. Lipót császár építtette Báthory Zsófia - II. Rákóczi György özvegye - adományából a jezsuitáknak 1671-1684 között. 1811-ben lett a premontrei kanonokrendé. Sírboltjában pihen Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc. A premontrei konvent helyén a XV. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554 és 1650 között a felsö-magyarországi főkapitányok székháza volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. Átépítése után jezsuita iskola, majd egyetem (1657) működött falai között. Itt tanárkodott Baróti Szabó Dávid. A rendházban működik 2000 óta a Magyar Köztársaság főkonzulátusa.
Koldus-ház
Koldus-ház Egy monda fűződik ehhez a házhoz. Állítólag a régi polgári világban élt Kassán egy koldus, akinek sikerült annyi pénzt összekoldulnia, hogy abból mindenki meglepetésére felépítette ezt a házat. Az oromzat csúcsára ezért helyeztette el a kalapot emelő koldus szobrát.
Andrássy-palota
Andrássy-palota A palotát Andrássy Dénes gróf építette 1899-ben. Korábban ennek a helyén állt Andrássy Gyulának, az 1867-es kiegyezés utáni Magyarország első miniszterelnökének egyemeletes szülőháza.
Az épület az Andrássyaktól később a gróf Széchenyi-család, majd Maldeghen Lajos német birodalmi gróf tulajdonába került.
A múlt században a palota földszinti részén Kassa legkedveltebb kávéháza működött. Magas-Tátrai pihenését megszakítva, 1910 szeptemberében Ady Endre itt érdeklődött a város színházi életéről és sajtójáról. Adynak ez volt az egyetlen kassai útja. A kávéház helyén ma cukrászda működik.
Ferenc-rendiek temploma
Ferenc-rendiek temploma A XIV. század végén épült. Jelenlegi stílusa barokk-copf. Hét kápolnája van. Az 1707. évi országgyűléskor II. Rákóczi Ferenc itt végezte reggeli ájtatosságát.
forrás: osszefogas.lapunk.hu
holmi